Egyszer csak elérünk ahhoz a ponthoz
életünkben, hogy érettségi után választanunk kell egy egyetemi vagy főiskolai
szakot. És igen, néhányan arra vetemednek, hogy színművészetire iratkoznak. A
ma délelőtti I-FÓRUM-os beszélgetésből kiderült, hogy egyre kevesebben, és az
is, hogy milyen hibák gyökereznek az oktatási „rendszerben”. Többek között ezek
miértjeire próbált válaszokat keresni Bodó A. Ottó, a kolozsvári BBTE Színház
és Televízió Kar Magyar Színházi Intézetének igazgatója. Miközben válaszokat
keresett, részletes tudósítást is adott a kisebbségi színházi képzés jelenéről.
Azzal indította a beszélgetést, hogy morcos lett a programfüzetben
megfogalmazott címtől: Színészek kispadon.
Mert ez egy rossz irányba vett általánosítást jelöl. Később, a diskurzus vége
fele kiderült, nem is olyan rossz hely ez a kispad.
Joggal okolhatjuk a tanügyi rendszert, az
érettségit, a bolognai rendszer itthon rosszul alkalmazott stratégiáját, a mesterek hiányát az egyetemekről, a színházakat
(amiért kész színészeket akarnak és elutasítják a kezdőket). Joggal
firtathatjuk a politikum felelősségét mindezeket illetően (akár úgy is, amilyen
módon beleszól a színházcsinálásba). De ettől még nem jutunk egyről a kettőre.
Teatrológia szakos hallgatóként, színész szakos hallgatóként vajon megnyugtató-e
hallani: az sem gáz, ha tévébemondóként keresed majd a kenyered.
Bodó A. Ottó
Bodó részéről korrekt volt felvállalni és
beismerni a színészképzésben oktatók hibáit. De ugyanoda jutottunk vissza,
ahonnan indultunk: a tanárok keze is meg van kötve. Minél jobban belemásztunk a
„rendszer” problémáiba, annál inkább szétesett az egész.
Napokig lehetne osztani ezt a témát. Sőt, évek
óta étlapon van. Mi, diákok, nem tehetünk egyebet, mint hogy elfogadjuk az adott
oktatási intézmény ajánlatait, és majd a lehetőségekhez képest alakítjuk
életünket. A lehetőségeket pedig mindenki saját magának szabja ki.
Külön örültem Kötő József felszólalásának, ő
nevezte jeruzsálemi siratófalnak a felvezető beszédet, és ő hívta fel a figyelmet
arra, meg kell nézni, melyek azok a téglák, amelyeket az oktatásban részt vevők
raktak bele. Ugyanis amikor lehetőség lett volna egy használható tanterv
kidolgozására, nem tették meg.
Pillanatnyilag gúzsba kötve
táncolunk, de táncolnunk kell.
emőke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése