szerda, november 14

Jeruzsálemi siratófal


Egyszer csak elérünk ahhoz a ponthoz életünkben, hogy érettségi után választanunk kell egy egyetemi vagy főiskolai szakot. És igen, néhányan arra vetemednek, hogy színművészetire iratkoznak. A ma délelőtti I-FÓRUM-os beszélgetésből kiderült, hogy egyre kevesebben, és az is, hogy milyen hibák gyökereznek az oktatási „rendszerben”. Többek között ezek miértjeire próbált válaszokat keresni Bodó A. Ottó, a kolozsvári BBTE Színház és Televízió Kar Magyar Színházi Intézetének igazgatója. Miközben válaszokat keresett, részletes tudósítást is adott a kisebbségi színházi képzés jelenéről. Azzal indította a beszélgetést, hogy morcos lett a programfüzetben megfogalmazott címtől: Színészek kispadon. Mert ez egy rossz irányba vett általánosítást jelöl. Később, a diskurzus vége fele kiderült, nem is olyan rossz hely ez a kispad.

Joggal okolhatjuk a tanügyi rendszert, az érettségit, a bolognai rendszer itthon rosszul alkalmazott stratégiáját, a mesterek hiányát az egyetemekről, a színházakat (amiért kész színészeket akarnak és elutasítják a kezdőket). Joggal firtathatjuk a politikum felelősségét mindezeket illetően (akár úgy is, amilyen módon beleszól a színházcsinálásba). De ettől még nem jutunk egyről a kettőre. Teatrológia szakos hallgatóként, színész szakos hallgatóként vajon megnyugtató-e hallani: az sem gáz, ha tévébemondóként keresed majd a kenyered.

Bodó A. Ottó

Bodó részéről korrekt volt felvállalni és beismerni a színészképzésben oktatók hibáit. De ugyanoda jutottunk vissza, ahonnan indultunk: a tanárok keze is meg van kötve. Minél jobban belemásztunk a „rendszer” problémáiba, annál inkább szétesett az egész.  

Napokig lehetne osztani ezt a témát. Sőt, évek óta étlapon van. Mi, diákok, nem tehetünk egyebet, mint hogy elfogadjuk az adott oktatási intézmény ajánlatait, és majd a lehetőségekhez képest alakítjuk életünket. A lehetőségeket pedig mindenki saját magának szabja ki.   

Külön örültem Kötő József felszólalásának, ő nevezte jeruzsálemi siratófalnak a felvezető beszédet, és ő hívta fel a figyelmet arra, meg kell nézni, melyek azok a téglák, amelyeket az oktatásban részt vevők raktak bele. Ugyanis amikor lehetőség lett volna egy használható tanterv kidolgozására, nem tették meg.

Pillanatnyilag gúzsba kötve táncolunk, de táncolnunk kell.
emőke

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése